2013. március 16., szombat

Napsugár az ujjam hegyén

A konyha egy tündér-világ volt, idegen bolygó a szürke hétköznapok és a horror-péntek után. Lehuppantam a konyhaasztal mellé, a tenyerembe fogtam a kavésbögrémet és csöndesen figyeltem a napfényben fürdő függönyöket, a sárga falat, az élettel teli reggelt, és igyekeztem kizárni a tudatomból minden negatív dolgot. Mostanában annyi minden van a fejemben, olyan sok fájdalmas vagy érthetetlen, megfoghatatlan fogalom, hogy képtelen vagyok élvezni bármit.
De akkor, ott, a kellemes reggelben végre megint az a boldog lány voltam, aki a jelenleginél még csak nem is kívánhatna többet. Ahogy ott ücsörögtem, eszembe jutott, hogy talán íratnék Árnynéknak. Olyan boldog voltam, egyszerűen hihetetlen késztetést éreztem, hogy az ő lelkébe is lopjak egy kis édeset. Így hát megnyitottam a fiatalság által oly jól ismert oldalt - a tumblrömet -, és pötyögni kezdtem neki.

"most ide fogok írni, mert ide még úgyse írtam neked.
nagyon szeretlek - wáó, micsoda szenzációs információ. micsoda váratlan fordulat!
jól vagyok. süt a nap. imádom a napot. kilenc órát aludtam. imádok aludni. szédelegve keltem, alig álltam a lábamon. nem tudom, miért. kávéztam. imádom a kávét.
ó. szeretlek. jobban, mint az elmúlt két percben.
tudod, tavaly voltak napok, amikor felkeltem és pont így éreztem magam: minden rendben volt, én voltam a rendes lány a rendes dolgaimmal, és tényleg abszolút oké volt a világ. ez most majdnem ugyanolyan, csak nincs benne hallucináció.
nem akarok elveszni. (...) nem a tökéletesség lesz az életem. a boldogság lesz az, de meg kell értened, hogy szeretnék bizonyítani is. rendben? csak azt kérem, hogy ha hazaérek, hagyj tanulni anélkül, hogy bűntudatot éreznék. csak meg akarok felelni, de nem túlzásba vinni.
te vagy az életem. te vagy a boldogságom. jó akarok lenni. tudom, hogy neked így is a legjobb vagyok, de jónak is akarom magam érezni. magamnak akarok bizonyítani és megfelelni. mert ha magamnak megfelelek, akkor már nem lesz kétségem afelől, hogy tökéletes vagyok számodra.
annyira szeretlek. annyira boldog vagyok, hogy visszakaptalak, és már így is, ez alatt a három hónap alatt is többet adtál, mint amennyit valaha elvettél tőlem. meggyógyítasz, árny. te is meggyógyítasz engem, és ezért mocskosul hálás vagyok.
shiveres a konyha. napos és világos és gyönyörű. imádom az ilyen reggeleket. imádom.
bárcsak itt lennél.
árny, azt hittem, nem fog menni. azt hittem, nem fogunk tudni élni egymással, mert mindketten mások lettünk - de jobb, mint valaha. jobb, mint bármikor máskor. nagyon szeretlek. nagyon.
köszönöm, hogy létezel."