2013. február 3., vasárnap

Minden dalszöveg, ami a fejemben volt, ugyanarra a szóra végződött: szerelem

"Magányom nem elég
Hogy életem szentre váltsam,
A világban semmi vagyok, s túl sok, hogysem eléd
Állhatnék, mint puszta dolog
Bölcs és sötét.

Akarom akartom s elérnék akaratomig
Útján a tettnek,
S ha valaki halk, a már-már tétova időben közelít,
Lehessek,
Aki eljut a tudáshoz,
vagy magányos.
Kibomolnék,
Ne hajtogassanak engem,
Mert magam hajtogatását tűrnöm maga az álság."